Köszike

Készültem egy ideje,hogy megírom a hosszú eltűnésem okát,de mindig meggondoltam magam.Most viszont olvastam Szrjudit bejegyzését és ihletet kaptam az íráshoz.Igazából így már nem is kell leírnom,miért nem volt bejegyzésem márciustól december 31-ig(egy kísérletem még volt közben augusztusban),mert ő nagyon szépen megfogalmazta.Nálam még plusz löket volt az abbahagyáshoz itt oldalt az a kis bigyuszka ami mutatja,kik jártak nálam.Igazából a kommentelést nem róhattam fel senki számlájára,mert nekem sem erősségem,legalábbis a galériában,de a blogokat mindig végigjárom,ha nem is írok,de látják,hogy ott voltam.Nálam viszont a saját nevemen kívül mást nem láttam hosszú-hosszú ideig.Borzasztó rossz érzés volt és meguntam.Ezzel Neked is válaszoltam Judit,hogy sajna tényleg így van.Sokat számít az ember gyerekének.Igaz én nagyon messze vagyok Tőled tudásilag is,oldalaimmal is,sok szempontból,de mégis valahogy még alkotni is másképp tud az ember,ha van visszajelzés.
Igazából a napokban készültem arra is,hogy megköszönjem a mostani pár hozzászólást,amit kaptam.(Szrjudittal az élen)Meg is lepődtem,hogy szinte minden képemnél írt valaki és nem csak én látogattam a blogomat.Kedvet kaptam újra,köszönöm.
Másik fájdalmam nekem még az is,hogy nem tudok CT tag lenni.Nem tudok angolul,nem készítettem még kitet,nem töltöttem fel egy galériába sem a képeimet.Igazából ritkán találok olyan freebe készletet,amiből egy az egyben van kedvem alkotni.Bezzeg a megvehetős készletek,azokat venné a hasam,csak én nem tudom megvenni.PL.:Olyan jó volt múltkor,hogy Rainbow csinálta ezt az egy készletes lehetőséget,nagyon tetszett. 
Egy év alatt sem írok ennyit,be is fejeztem.Igazából ezeket a dolgokat magammal szoktam megbeszélni,pedig milyen jó lenne néha másokkal is.